Ma kétszer is felötlött bennem, hogy mennyire jó lenne maradni. Legalább az évet befejezni..
Először akkor, mikor megtudtuk, hogy mi lesz a feladat az egyik órán... Bábszínház arculat, plakátok, kiadvány stb. Aki ismer, tudja, hogy ez a tökéletes feladat számomra. Csak a bökkenő ott van hogy egész féléves... Nem a többiek tempójában kell haladnom majd, hanem gyorsabban, hogy csináljak 2 plakátot. Remélem menni fog.. Majd el is látogatok a színházba ^^ Nagyon sokféleképpen adnak elő darabokat. A kis videók, amiket levetítettek nagyon érdekesek voltak. Legszívesebben az összes darabjukat végignézném...
A második alkalom, mikor úgy éreztem Párizs mégsem olyan rossz... mikor megláttam a Pompidou központ könyvtárát... H A T A L M A S mármint
H A T A L M A S
3 szintes.... beláthatatlan és tele van emberekkel.. Főleg egyetemisták és idős emberek mind belemerülve az olvasni/tanulnivalóba. Úgy éreztem, hogy ott is tudnék élni egy ideig. Sajnos a design részlegük nem olyan nagy és érdekes mint mondjuk a múzeum shopnak, de volt 1-2 egészen friss könyv is. Illustration Now-t nézegettem meg 2-t is és gyűjtöttem ki pár művészt. Valamint volt egy kiállítás is ott. Claire Bretécher életéről, munkáiról. Ő az első női képregényfirkász volt francia honban. Pont akkor voltam ott, mikor vezetés is volt. Igaz sok mindent nem értettem, de a lényeget igen, és nagyon érdekes volt :)
De amúgy a napom csúcspontja az volt, mikor a képregények között megtaláltam a Sky Doll-t. Barbucci képregényét... (ő rajzolta a W.I.T.C.H.-et is) Olyan érzésem támadt miközben olvasgattam az oldalakat, hogy hazaértem. Minden rajz ismerős volt, minden mimikát láttam már. Minden karakter hasonlított egy másikra... Igaz sokkal de sokkal jobban rajzol most a csávó... és Barbara, aki színezi a rajzokat is sokkal profibb. Megyek egy könyvesboltba és veszem meg <3
Am minden lelkesedésem és vágyam, hogy itt maradjak eltűnt, mikor megcsináltam a levest este és nem volt merőkanál... anyu főztjét akarom. Vagy legalábbis egy felszerelt konyhát...
